Egyre fontosabb az élelmiszeripar

Hogyan támogatja a Földművelésügyi Minisztérium az élelmiszeripart, mire fordítja a NÉBIH az élelmiszer-biztonsági díjat, melyek a legfrissebb piaci trendek és kiskereskedelmi tapasztalatok? A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Élelmiszer-feldolgozás és -kereskedelem című konferenciáján a szakmai közönség megismerhetett egy rendkívül izgalmas új projektet is, amelynek célja laboratóriumi vizsgálatokkal, valamint tudományos kutatómunkával hozzájárulni a halfogyasztás fellendüléséhez.

„Egyre fontosabb szerepet szánunk az élelmiszeripari érdekek képviseletének, tovább küzdünk például az iparszerű élelmiszer-előállítás presztízsének helyreállításáért, valamint azért, hogy az alapvető élelmiszerek az 5 %-os ÁFA-kulcs alá essenek” – mondta el Éder Tamás, a NAK élelmiszeriparért felelős alelnöke a kamara nagy érdeklődéssel kísért előadás-sorozatának legutóbbi, budaörsi állomásán október 24-én.

Laszlovszky Gábor, a Földművelésügyi Minisztérium osztályvezetője a minisztérium 20 pontos akciótervét ismertetve ugyancsak az élelmiszeripar támogatásáról beszélt. Mint elmondta, a minőségszabályozásra, a hatóságok fejlesztésére, valamint a vásárlói szemléletformálásra fókuszálnak, erősítik a NÉBIH szerepét, nagyobb hangsúlyt fektetnek az érzékszervi vizsgálatokra, valamint a jogszabályi változásokra. Laszlovszky Gábor kiemelte, hogy míg Ausztriában a vásárlók 70 %-nál elsődleges szempont a védjegy megléte, nálunk alig ismerik, ezen a területen is van még tennivaló.

Minisztériumi akcióterv, hatékony tájékoztatás, bővülő hatósági laborhálózat, projekt a minőségi halfogyasztásért.

A NÉBIH a jövőben is mindent megtesz az élelmiszer-biztonságért: a tervekben szerepel többek között a budapesti laborhálózat fejlesztése, illetve a néhány éve megindult, sikeres kommunikáció, a vásárlói tájékoztatás továbbvitele, erősítése – tájékoztatta a közönséget Oravecz Márton, a NÉBIH elnöke, aki a szervezet gazdálkodásáról is számot adott. Elmondta, hogy 2016-ban a 11,76 milliárd forintos felügyeleti díj 10 %-a fejlesztési keretként hasznosult, a fennmaradó kilencven százalékon pedig a kormányhivatalok és a NÉBIH osztozott 60-40 arányban. A hivatal munkájával kapcsolatban kiemelte, hogy évente 1 millió minta érkezik be, és átlagosan 2 millió vizsgálatot végeznek el 50 telephelyen.

Ezeknek az intézkedéseknek is köszönhető, hogy a vásárlók Magyarországon többet fogyasztanak, és egyre bizakodóbbak. A Nielsen kutatásai alapján az FMCG-termékek tekintetében Magyarország mutatta a negyedik legnagyobb növekedést Európában (6,4%). Ahogy arról Hajnal Dóra, a Nielsen elemzője beszámolt, az élelmiszer-termékeken belül kiugró volt a cereáliák és a gyümöcslevek növekedése. A szakember kiemelte még a diszkontláncok előretörését, illetve a saját márkás termékek térhódítását.  Kiderült, hogy az embereknek már közel fele kifejezetten keresi az egészséges termékeket, ami érthető is annak tükrében, hogy Magyarországon az ételallergiával, illetve étel-intoleranciával élők száma meghaladja a 3 milliót.

A kiskereskedelmi tapasztalatokról beszámolva Zombory Csilla, a SPAR minőség- és környezetirányítási vezetője elmondta, hogy a vásárlóknak az egyik legfontosabb szempont a jó minőségű, jól olvasható címke. Elsődleges fontosságú mindemellett a termékek nyomon követhetősége, amelyre nagy figyelmet fordítanak.

„Jövőre immár öt százalékos ÁFA-val vásárolhatjuk meg a haltermékeket, ami a remények szerint a hazai halfogyasztás növekedését eredményezheti – mondta el Vadász Sándor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tanácsosa, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a tengervizek szennyezésével páhuzamosan egyre inkább felértékelődik az ellenőrzött édesvízi haltenyésztés.

Ehhez adhat fontos tudományos alapot az a nemrég indult projekt, amely a tótól az asztalig részletesen feltárja a haltermék minőségét befolyásoló tényezőket. A hivatalosan „Új kockázatkezelési modellrendszer fejlesztése a víz- és élelmiszer-biztonság növelése érdekében a haltermékvonalon” címet viselő, röviden csak HappyFish-nek nevezett, állami támgatású projektet egy független vizsgálólaboratórium, a WESSSLING Hungary Kft. vezeti.

Micsinai Adrienn, a laboratórium projektvezetője elmondta, jelen pillanatban nagyon kevés információval rendelkezünk a halhús kritériumairól, a minőségét befolyásoló anyagok meghatározásáról, egyáltalán arról, hogy tulajdonképpen mi is van a halakban: mennyi nehézfémet, gyógyszermaradványt, növényvédő szert, mikotoxint vagy éppen mikroműanyagot tartalmaznak.

A projekt során megvizsgálják, mi a helyzet a halastavakban, a folyókban, a Szent István Egyetemmel közösen élettani és toxikológiai vizsgálatokat végeznek, megnézik, milyen stresszhatás éri a halakat a szállítás során, milyen vegyületek oldódhatnak ki a csomagolóanyagokból, és milyen termékfejlesztéseket érdemes elvégezni a haltermékek jobb piaci pozicionálása érdekében.

„Érzékelhetően egyre nagyobb az igény a minőségi termékekre. A HappyFish projekttel olyan paramétereket határozunk meg, amelyek hozzájárulhatnak egy komplett minőségrendszer felállításához” – tette hozzá Dr. Friedrich László, a Szent István Egyetem Élelmiszer-tudományi Karának munkatársa.

A Földön jelenleg élő hétmilliárd ember élelmezése kapcsán egyre fontosabb szerepet kap az akvakultúrás haltenyésztés: az Unióban például a 6,7 milllió tonnányi élősúlyból már 1,3 millió származott akvakutúrából. Magyarországon is van tennivaló bőven, hiszen míg Portugáliában évente és fejenként 53, az Unióban pedig 25 kg halat fogyasztanak az emberek, addig nálunk ez a szám mindössze 4,6! – mondta el Micsinai Adrienn.